Enni vagy nem enni?

Bercel lassan eléri a 8 hónapos kort, de még mindíg nem akar enni semmit a szopizás mellett. Rosszul van, öklendezik, ha bármi a szájába kerül. Néha próbálkozom azért. Almalével és egész almával. Érdekes, hogy az egész almát ha meglátja, majd kiugrik a bőréből, nyújtja a kicsi kezét és adni kell neki egyet, aminek hatalmas nagy lendülettel lát neki, reszeli a kicsi fogaival, de ha almadarabok kerülnek a szájába, öklendezni kezd és sokszor csak hajszálon múlik a hányás, de akkor is kell neki az alma. Az almának a kifacsart levét az apukájának megissza, de ha én próbálok neki adni, akkor a száját sem hajlandó kinyitni, hacsak nem valami színes, mintás bögrében van aza az almalé. A kenyérhéjat is lelkesen rágcsálja, de a szájába került darabokat kiköpdösi. Ezeken kívül semmi kanalas, pépes dolgot nem enged a szájába. :) Pedig próbálok neki finomakat főzni, de hiába. :)

Bercel halandzsázik!

Bercel egyre jobban barátkozik a hangokkal.:) A bababababa és a papapapa az már nagyon régóta megy mindenféle hangszínen és hangerővel. Most újabban már előszeretettel keveri bele a d és a t betűket is, mondogatja azt, hogy tetetetete és egyéb leírhatatlan szavakat. :) De nagyon édes. Forgatja hozzá a kézfejét miközben a karjait a feje fölé emeli. Ha elkezdi, sokáig be sem áll a szája. Egyes szótagok bizonyos embereknek szólnak. A fiatalabb nagynénjének szokta mondani, hogy tetetete, ami a nevének az első két kezdőbetűje is.:) Reggelente az apja felé fordulva suttogja, hogy apapapapa. Imádni való! :)
Múlt héten megtanulta, hogy amikor a száját pödri az újjacskáival, az érdekesebb lesz, ha hangot is ad ki hozzá. Ezt egyébként sokszor olyan, mintha önmaga megnyugtatására csinálná. Ha már nagyon ki van bukva, akkor elkezdi...

Szoptatás, szopizás.....

Bercelnek az étvágyával sosem volt gond. Már születése utáni 4-5. napon 80-nál is többet tudott enni, a csecsemősök csak ámultak rajta. Ezt a jó szokását hűen őrzi.
3500 g-mal született, 7 hónaposan 9500 g-volt.
Az első 3 hónapban 2,5-3 óránként szopizott és képes volt 40 percen át cicin lenni. Ebben lehet, hogy az is közre játszott, hogy cumit sosem kapott, így én voltam a cumija. Aztán egyre rövidültek a szopizások. Most már 5, max. 10 perc alatt elintézi a dolgot, igaz most is szopizik 3 óránként, és újabban éjjel is, de akkor csak pár kortyot. Semmi mást nem fogad el. Se gyümölcspépet, sem zöldséget sem folyadékot. Neki csak a tejci kell. 2 hét múlva 8 hónapos és nem érdekli a kaja, addig meg amíg 1 hónap alatt még mindig képes fél kg hízni így is, én sem izgulok!:)... Bár néha már nagyon szeretném, ha legalább egy nap egyszer enne gyümit.:)

Ezek a fránya fogacskák!

Bercelnek az első fogacskája augusztus 19-én bújt ki. A jobb alsó metsző volt az úttörő! Másnap kijött a bal alsó is. Viszonylag könnyen megúsztuk az esetet. Nem volt nyűgös sem igazán, egyszer-kétszer vettem észre, hogy az ínyét piszkálja és kesereg közben, akkor bekentem dentinox géllel és megoldódtak a gondok.
Három hete bújt ki a jobb felső metsző, ez már problémásabb volt. A bal felsőnek még nyoma sincs. :) Az éjszakai alvások is "elromlottak" a fog kibújását megelőzően már vagy jó 2 héttel. Ez mennyiben "köszönhető" a fogacskáknak, nem tudom. Pár napja már kezdtem örülni, hogy újra egyenesbe jönnek az éjszakák, de ez a remény szertefoszlott tegnap éjjel. Felsírt többször és fél álomban keservesen rágta az ujjacskáit! A tegnapi nap folyamán egyébként egy szál répát is bőszen rágcsált, leginkább a bal felső metszőfoga helyét maszírozta vele. Az éjszakai keserves sírást követően kapott egy kis adag fájdalomcsillapítót és utána nyugodtan aludt tovább.
Remélem a ma éjjszaka nyugodtabb lesz és a fogacska is hamarosan kibújik!:)

Dokumentáció....

Megpróbálom megörökíteni Bercel tevékenységét. Könnyebb legyen emlékezni.:)

Ősz

Petőfi: Itt van az ősz, itt van újra...

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. -

Kedvesem, te űlj le mellém,
Ülj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.